KEZDŐLAP
  Idézetek róla
  Idézetek tőle
  Leg-leg
  Mix
  Hasonmások
  Fórum
  Linkek
  Kapcsolatok
  Forrás
  Copyright
  +
KIEMELTEK
NORMA JEANE
MARILYN MONROE, 1926-62
MARILYN MONROE

A HALHATATLAN ISTENNŐ

Marilynnel kapcsolatos történetek

Nem volt még egy közéleti híresség, aki annyira nagyvonalúan és készségesen csodálói vagy akár vadidegenek rendelkezésére állt volna rögtönzött fényképészkedési vagy autogramkérési alkalmakkor, mint Marilyn. Igaz, senkinek a jóindulatával nem éltek annyira vissza életében vagy akár halála után, mint éppen az övével. (Donald Spoto)

...és ez olyan szomorú...

 

1953 január 7-én lemezre vették Marilynnel a nem sokkal korábban hatalmas sikert aratott, Tedd meg azt újra című dalt. A szám túlzott szexuális töltete miatt, és nem utolsó sorban Marilyn egy aktussal felérő előadásmódjának köszönhetően a lemez árusítását betiltották. (A dal egyébként Irene Bordoni által, 1922-ben énekelt felújítása volt.)

 

Egy két történet szívéről-lelkéről: Egy alkalommal egy forgatási szünetben Rilke - Levelek egy fiatal költőhöz című kötetével jelent meg. Joseph L. Mankiewicz, Oscar-díjas író-rendező megkérdezte tőle, ajánlotta-e valaki neki ezt a könyvet? Nem, válaszolta Marilyn. "Időnként beugrok a Pickwick könyvesboltba és körülnézek. Belelapozgatok néhány könyvbe, és ha találok valamit, ami érdekel, azt megveszem. Így azután tegnap este ezt a könyvet vettem." Ezután szinte gyermeki bűntudattal azt tudakolta: "Rosszul teszem?" Nem, dehogyis, válaszolta Mankiewicz, nincs is ennél jobb módszer könyvválogatásra. Az a benyomása támadt, hogy Marilyn számára szokatlan volt, ha valaki azt mondta, helyesen cselekedett. Másnap Marilyn elküldte neki ajándékba a könyv egy példényát.

 

Egyik filmgyári fodrásznőjének, Agnes Flanagannek megküldte annak a kerti hintának a mását, amelyet Agnes annyira megcsodált a Fifth Helenán.(Az utca, ahol Marilyn háza volt.) Mindig is az efféle spontán nagyvonalúság jellemezte Marilynt. Allan Snyder úgy emlékszik, hogy "nagyon óvatosnak kellett lenni, ha valaki együtt vásárolt be Marilynnel. Ha bementünk egy áruházba, és rámutattam egy ingre vagy bármi másra, hogy az elég jól néz ki, biztos lehettem felőle, hogy másnap már ott lesz a lakásomon.

 

Van egy pár marhaságnak beillő dolog is.  Sokan bármit kitaláltak, csakhogy valamilyen módon kapjanak egy szeletet Marilynből, mítoszából vagy egyszerűen együtt említsék az ő nevét a sajátjával. Példának okáért itt van mindjárt a világhíres, utánozhatatlan ringó járása. Többen "tudták" a titkát (amit szerintem még maga Marilyn sem tudott, mivel nem is volt).Egyik tanára, Natasha Lytess állítása szerint egyszerűen ő találta ki számára. Emmeline Snively, a Blue Book Modelügynökség vezetője szerint Marilyn bokája túl gyenge volt, hogy stabilan megtartsa a testsúlyát, ezért volt a különleges járás. A legjobb viszont Jimmy Starr újságíró volt, aki azt mondta: Marilyn csak simán lecsiszolt az egyik cipőjének tűsarkából.

 

Gyerekkorától kezdve (egyes források szerint az árvaházba kerülése, mások szerint egy fiatalkori erőszakoskodó eredményeként), dadogással küszködött. Valahányszor túlzott idegesség fogta el egy nehéz vagy kínos szituáció következtében, menthetetlenül kiújult dadogása. S ha ez nem lett volna elég, ennek tetejébe még piros foltok is jelentek meg az arcán.

 

Marilyn hagyatékának örököse végül a Londonban lévő Anna Freud Gyermekklinika lett. Eredetileg egyébként Lee Strasberg volt a hagyaték nagy részének haszonélvezője. 1982-ben bekövetkezett halála után második felesége, Anna Mizrahi Strasberg lett a kedvezményezett, akit Lee 1966-ban vett el. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az örökössel nemhogy valamilyen kapcsolatban állt volna Marilyn, de még csak nem is hallott róla.

 

Egyébként hagyatékát 1963-ban becsülték fel, aminek összege akkori értéken mindössze 92.781 dollár volt. (Egy törtető, akarnok, testét-lelkét folyamatosan áruba bocsátó "mindenki kurvája", világsztár létére csak ennyit gyűjtött össze? Akkor itt valami sántít, kedves gyalázkodók, kik előszeretettel intéznek el egy csodát a fenti jelzőkkel!)

 

Az új Jean Harlow! - írta címlapsztorijában 1951 november 19-én a Quick Magazin.

 

Három filmnek is egy-egy jelenetében (Meteor, Kisvárosi történet és Mindent Éváról) hordta ugyanazt a szűk, kötött ruhát, ami tetejében még a saját ruhatárából való volt.

 

Pornósztár múltjáról egy időben sokat csámcsogtak, illetve csámcsogtatták a sajtót az okos, mindentudó bennfentesek. Ezzel szemben filmtörténészek azonosították a Playboy egy korai modelljét, aki a Dudák, dorongok, koksz című pornófilmben szerepelt, és sokáig Marilynnek hittek. Már aki... Hiszen egyébként is teljesen illogikus, hogy egy ekkora világsztár ekkora foltjára a múltjában, csak hosszú évtizedekkel később derülne fény.

 

Egy másik, ide vágó történet is létezik: A negyvenes évek végén, a Los Angeles-i Mayan színházban egy fiatal sztriptíztáncosnő, Dixie Evans lépett fel, akit sokan összetévesztettek Marilynnel nagyfokú hasonlósága miatt. Innen eredt egy pletyka, miszerint Marilyn ilyen munkákat is vállalt. Egyébként Dixie művésznő később erre a hasonlóságra rá is játszott: Élve a lehetőséggel, A burleszk Marilyn Monroe-ja címmel hirdette plakátjain a műsorát.

 

Anyja alig két hetesen nevelőszülőkhöz adta

 

Az ötvenes években Hollywoodban messze nem volt szokásban színes bőrű művészeket felléptetni az éjszakai mulatókban, sőt... Mikor Marilyn tudomást szerzett arról, hogy az általa rajongva szeretett Ella Fitzgeralddal még csak szóba sem állnak egy lehetséges fellépéséről, személyesen hívta fel telefonon a Mocambo nevű bár tulajdonosát. Azt követelte, hogy azonnal szerződtessék! Ha a tulajdonos hajlandó lesz erre és megteszi, akkor ahányszor fellép Ella, Marilyn ott lesz minden alkalommal, asztalt foglaltat magának az első sorban. Ezt még megtoldotta a nyomaték kedvéért egy sajtófelhajtás említésével, aminek lehetett súlya, ha meggondoljuk, ekkor már Marilyn abszolút világsztár volt.  -  A főnök persze igent mondott, Marilyn pedig ígéretéhez híven minden alkalommal ott ült az asztalánál. Marilyn Monroe ezzel a cselekedetével elismerten az emberi jogok egyik élharcosává vált.

 

Az Egy jegy Tomahawkba c. film egyik forgatási napján fél órát késett Marilyn, mire Richard Sale rendező ráförmedt: "Tudja ugye, hogy pótolható?!" "Maga is pótolható - vágott vissza Marilyn -, de a maga helyébe nem kellene senkit sem szerződtetni, és a felvételeket sem kellene megismételni." Ezek után - lévén, hogy ekkor még igen messze volt a sztár státusztól vagy akár még csak az "ismert színész" kategóriától, kész csoda, hogy ott maradhatott. Valószínűleg az általa is célzott anyagi megfontolások miatt nem tették ki a szűrét.

 

Amikor a rendező, John Huston egy este hívta, próbálkozzék meg ő is a szerencsejátékkal, ezt nem találta sem humorosnak, sem hízelgőnek, de azért belevalónak akart látszani. Megrázta a kockapoharat, és megkérdezte Hustont: "Mit kívánjak, John?" A rendező rá jellemző választ adott: "Ne gondolkodj, drágám, csak dobj. Ez a te életed története. Ne gondolkodj, csináld." (Ugye milyen felemelő lehetett?)

 

A sok vonatkozásban rosszul telt és végződött "Szeressünk" forgatása után történt meg a következő eset, amely jól illusztrálja Marilyn lelkét: Az ideges és rossz hangulatú felvételek végeztével Marilyn egy összehajtogatott kis kártyát adott partnerének, Jack Cole-nak, amiben egy 1500 dolláros csekk volt a következő szöveggel: "Valóban szőrnyű voltam, fárasztó élmény lehetett, kérlek utazz el egy szép kis helyre két hétre, s tégy úgy, mintha az egész sohasem történt volna meg." Két nappal később még egy kártya érkezett Cole-nak, egy 500 dolláros csekkel: "Maradj még három napot..." A maga módján így fejezte ki, hogy kedvel, és arra kér, ne haragudjak... - emlékezett Cole.

 

 
 
COPYRIGHT 2005-2015 FORTRESSCOMM - ALL RIGHT RESERVED