Szakkifejezések

Ajánlás (dedikáció) - Rövid szöveg, amelyben a szerzõ mûvét tisztelete, megbecsülése vagy hálája jeléül valakinek ajánlja. Az ajánlást rendszerint a tartalomjegyzék után, a hetedik oldalra helyezzük.
Akcidens szedés - Kis terjedelmû, alkalmi nyomtatványok (pl. meghívók, plakátok) szedése és tördelése, amely a könyvek és folyóiratok szövegszedésével szemben kevésbé kötött, így nagyobb teret hagy a mûvészi fantáziának.
Antikva - A legelterjedtebb betûcsalád neve. Továbbá egy betûfajta - a latin ábécé állóbetûinek - neve.
Apparátus - A fõszöveget követõ járulékos részek elnevezése.
Appendix - - függelék.
Aranymetszés szabálya - Tipográfiai szabály, amely szerint az egész két részre osztásakor a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez. A : B = B : (A + B). Számokkal kifejezve: 3 : 5 = 5 : 8.
Bibliográfia (irodalomjegyzék) - Önállóan megjelent, a mû végén vagy jegyzetekben elhelyezett könyvészet, amelyben a szerzõ felsorolja a mû szempontjából releváns irodalmat. Az önállóan megjelent bibliográfiák gyûjtõkör szerint lehetnek nemzetiek vagy egyetemesek. A feldolgozott irodalmat tekintve lehetnek teljesek (vagy legalábbis célkitûzésük szerint teljesek) vagy válogatottak, általánosak (minden szakterületre kiterjedõek) vagy szakbibliográfiák (egy-egy tudományágat vagy tudományterületet feldolgozóak). A feldolgozott mûvek megjelenési idõpontját tekintve lehetnek kurrensek (egyidejû anyagot feldolgozóak) vagy retrospektívek (visszatekintõek), továbbá csoportosíthatjuk a bibliográfiákat a feldolgozott dokumentumfajták, valamint a feldolgozás szintje szerint is. A bibliográfiákat rendezhetjük betûrendbe, szakrendbe vagy bizonyos tárgyszavak szerint.
Betûfokozat - A betûk törzsmérete (nagysága), amelyet pontban adunk meg. A pont a XIX. Században a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység. A leggyakrabban használt betûfokozatok a következõk:
 
Nyolcad petit 
Negyed petit (non plus ultra) 
Negyed ciceró (brilliáns) 
Gyémánt (diamant) 
Gyöngy (perl, parisienne) 
Nonparel (nonpareille) 
Kolonel (colonel) 
Petit 
Borgisz 
Garmond (korpusz) 
Kisciceró (rajnai) 
Ciceró 
Mittel 
Tercia 
Másfél ciceró 
Text 
Két ciceró 
Két mittel 
Két tercia (kiskánon) 
Három ciceró (kánon) 
Két text (nagykánon) 
Három és fél ciceró 
Négy ciceró (konkordansz vagy misszále) 
Négy és fél ciceró (nagymisszále) 
Öt ciceró (szabon) 
Hat ciceró 
Hét ciceró 
Nyolc ciceró 
1 pont 
2 pont 
3 pont 
4 pont 
5 pont 
6 pont 
7 pont 
8 pont 
9 pont 
10 pont 
11 pont 
12 pont 
14 pont 
16 pont 
18 pont 
20 pont 
24 pont 
28 pont 
32 pont 
36 pont 
40 pont 
42 pont 
48 pont 
54 pont 
60 pont 
72 pont 
84 pont 
96 pont 
 
Ciceró - Nyomdai mértékegység. A szedéstükör méretét, a léniák hosszát stb. gyakran ciceróban adják meg. - betûfokozat.
Címnegyedív (címnegyed) - A könyv elsõ négy oldala, amely a szennycím-, sorozatcím- és címoldalt, valamint a copyrightoldalt tartalmazza. Röviden címnegyednek is nevezzük.
Címoldal - A címnegyed harmadik oldala, amely tartalmazza a könyv szerzõjét (szerkesztõjét, összeállítóját), a könyv fõcímét, alcímét, többkötetes mû esetén a kötet számát, a kiadás számát, valamint a kiadó nevét és emblémáját, a megjelenés helyét és évszámát.
Copyright - A szerzõi jog védelmére nemzetközileg használt kifejezés. A címnegyed negyedik oldalán - jelzés alatt utalunk arra, hogy kinek a birtokában van a kiadói jog.
Copyrightoldal - A címnegyed negyedik oldala, amely rendszerint a következõket tartalmazza: A szerkesztõ, a lektor, a fordító neve, fordítás esetén a mû eredeti címe, a copyright szövege (innen az elnevezés) és támogatás esetén a támogatók neve. A copyrightoldal tartalmazhatja a kolofont is.
Dedikáció - - ajánlás.
Deleatur - Korrektúralevonaton használatos jel a törlés jelölésére.
Fõszöveg (textus) - A könyv (idõszaki kiadvány) lényegi része, amely a folyószövegbõl és a hozzá kapcsolódó jegyzetekbõl, táblázatokból és ábrákból áll. Nem tartoznak a fõszöveghez a függelékben összegyûjtve közölt ábrák, táblák és mellékletek.
Függelék (appendix) - Egy könyvnek a fõszöveget követõ és azt tartalmilag kiegészítõ része, amely statisztikai és egyéb táblázatokat, a fõszövegben érintett rendeleteket, okleveleket, leveleket vagy más dokumentumokat tartalmaz. A függelék a járulékos részek egyike, tehát nem azonos a fõszöveget követõ járulékos részek egészével.
Idõszaki kiadvány - Bizonyos idõközökben, elõre meg nem határozott ideig megjelenõ nyomdatermék. Az idõszaki kiadványok egymás után következõ számokból, évfolyamokból, kötetekbõl, füzetekbõl vagy más folyamatos részegységekbõl állnak, rajtuk sorszámozás vagy keltezés szerepel. A sorozatoktól eltérõen az idõszaki kiadványok jellegben és tartalomban is hasonlítanak egymáshoz, valamint állandó, ismétlõdõ részegységeik (pl. rovataik) vannak. Az idõszaki kiadványok fõ formái a hírlap, a folyóirat és az úgynevezett nem folyóirat jellegû idõszaki kiadványok.
Impresszum - Valamennyi nyomtatványon törvényben elõírt, általában a kolofonban elhelyezett szöveg, amely a kiadásért és a szerkesztésért felelõs személy nevét, a nyomtatványt elõállító sokszorosító szerv nevét, telephelyét, felelõs vezetõjét, a megrendelés sorszámát, valamint a gyártás idejét tartalmazza.
Imprimatúra - Az utolsó tördelt korrektúralevonaton, esetleg külön lapon adott nyomási utasítás, illetve engedély, amelyet az arra felhatalmazott személy kézjegyével és nyomható (imprimatur) megjegyzéssel, valamint dátummal lát el.
Illusztráció - A mû egészében, tehát a fõszövegben vagy a járulékos részekben (külön táblán, mellékletben) elhelyezett mûvészi értékû kép, fénykép, rajz, festmény vagy egyéb grafikai ábrázolás. Tágabb értelemben illusztrációnak tekintjük a könyv valamennyi táblázatát, ábráját stb. is.
Irodalomjegyzék - A mû írása során felhasznált munkák jegyzéke.
ISBN - (International Standard Book Number) A könyvek nemzetközi azonosítószáma.
ISSN - (International Standard Serial Number) Az idõszaki kiadványok és a sorozatok nemzetközi azonosítószáma.
Kapitälchen (kiskapitális) - A betûszemmel azonos méretõ nagybetû. Fogalmak, nevek kiemelésére használatos. Nevek, mondatkezdõ szavak elsõ betûjét szedhetjük ilyenkor verzálból.
Kézirat - A szerzõi, kiadói és nyomdai kézirat összefoglaló neve.
Klisé - cliché, nyomódúc összefoglaló neve mindenféle magasnyomtatásra alkalmas lemeznek. A reprodukálandó eredetitõl függõen lehet fototípiai ~ (vonalas, rajz és szöveg), autotípiai ~ (az árnyalatos képek reprodukálására). Klisét a fémlemezre átvitt kép (rajz) maratásával, fém-, illetve mûanyag lemez elektronikus vésésével, valamint fotopolimer anyagok felhasználásával lehet készíteni.
Kolofon - Eredetileg zárósorok a középkori kézirat végén, amelyek a könyv legfontosabb adatait (a nyomdász nava, a nyomtatás idõpontja és helye stb.) tartalmazták. Mai értelemben a kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és elõállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelõs kiadó, felelõs szerkesztõ, mûszaki szerkesztõ, nyomda és annak vezetõje stb.) tartalmazza. A kolofon a könyv utolsó lapján, esetleg a címnegyed negyedik, azaz copyrightoldalán helyezhetõ el. Ma már általában az impresszum adatait is a kolofonban közöljük.
Kolofonoldal - A könyv utolsó lapjának egyik oldala (rektó vagy verzó), amelyen a kolofont elhelyeztük.
Korrektúra - 1. A szedésrõl javítás céljából készített, majd szabványos jelekkel kijavított levonat. 2. A szedési hibák kijavítása. 3. Szerzõi korrektúra esetén az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása.
Korrektúrajelek - A nyomóforma elõállításakor egy-egy részfolyamat befejeztével levonatot kell készíteni. A levonaton jelölni kell a nyomóforma hibáit, hogy azok a következõ mûvelet végzése elõtt kijavíthatók legyenek. A korrektor által jelölt hibák pontosan a ~kel javíthatók. A jelölések az MSZ 3491-71 Korrektúrajelek és alkalmazásuk címû szabványban vannak rögzítve.
Kronológia - Idõrendi adattár.
Kurrens - Kisbetû.
Kurzív - A betûtípus dõlt fajtája.
Lénia - A táblázatok szedéséhez, élõfejekhez stb. használatos vonal, amelynek vastagságát tipográfiai pontban adják meg (egypontos finom, egypontos fekete, szaggatott, pontozott, félkövér, kövér stb.).
Leporelló - Vastag kartonlapokból készült, harmonikaszerûen szétnyitható képeskönyv, gyermekkönyv.
Levonat - Az a nyomat, amely a kész kizárt és kikötött szedésrõl készül korrigálás céljára.
Nemnyomó elemek - A nyomóforma mindazon részei, amelyek nem festékezõdvén, a nyomóhordozót eredeti állapotában hagyják (betûváll, ûrtöltõ):
- magasnyomtatásnál a nyomófelületnél alacsonyabbak;
- mélynyomtatásnál a rákel (festéklehúzó kés) biztosítja, hogy ne festékezõdjenek;
- ofszetnyomtatásnál a hidrofillé kezelt nyomóforma felülete biztosítja a festékmentes felületet.
Marginális - A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.
Metodika - Az alkalmazott eljárások, technikák bemutatása.
Metodológia - A kutatás módszertana, azaz az alkalmazott módszerek elméleti szintû tárgyalása.
Mutató (index) - Tudományos mûvek, szakkönyvek, tankönyvek egyik járulékos része. A betûrendes szójegyzék neve, amely megkönnyíti az anyagban való eligazodást. A mutató típusai a névmutató, a tárgymutató, a földrajzi mutató és az évmutató.
Pagina (oldal) - A könyv lapjainak egyik felülete, lehet homlokoldal (rektó) vagy hátoldal (verzó). A könyv terjedelmének alapegysége. Paginázás = oldalszámozás.
Periodikum - - idõszaki kiadvány.
Revízió - A nyomtatás elõtti utolsó ellenõrzés: az imprimatúrában jelölt javítások végrehajtásának és a kilövés helyességének megállapítása.
Sorozatcímoldal - A címnegyed második oldala, amely a sorozatcímet, ha van, az alsorozatcímet, a sorozatszámot és a sorozatszerkesztõk nevét, esetleg a sorozatban megjelent kötetek címét és sorszámát tartalmazza.
Szedés - Régen kézzel (kézi szedés) vagy géppel (gépi szedés) végzett szedõtermi tevékenység, amelynek végterméke az ólom szedésforma volt. A kézi, illetve a gépi szedést a fényszedés váltotta föl. A számítógépes szedésen a kiadói kézirat számítógépbe történõ beírását értjük.
Szedéstükör - A könyv oldalaira megállapított szedési felület, amelynek magasságát és szélességét ciceróban adjuk meg. Az élõfej a szedéstükrön belül, míg az oldalszámok azon kívül vannak. Széljegyzetek, kifutó képek is kerülhetnek a szedéstükrön kívülre.
Szennycím - Szûkebb értelemben a címnegyed eldõ oldalán található cím, amely nem feltétlenül azonos a fõcímmel (pl. annak rövidítése). Tágabb értelemben minden olyan cím (pl. fejezetcím), amely különálló oldalra, azaz szennycímoldalra kerül.
Szennycímoldal - Szûkebb értelemben a címnegyed elsõ oldala, amely a szennycímet tartalmazza. Tágabb értelemben olyan különálló oldal, amely kötetcímet vagy fejezetcímet tartalmaz.
Textus - - fõszöveg.
Tipográfia - 1. Nyomdászat. 2. Nyomdai úton sokszorosított közlés, gondolatrögzítés. Technikáját a szedés koronként elfogadott szabályai és elvei határozzák meg. 3. Régebben könyvnyomtató mûhely. 4. Nyomtatványok szöveg- és képanyagának elrendezése, ennek megtervezése, teljes kialakítása (tipografizálás). 5. A könyv tervezésében és szedésében alkalmazott eszközök összessége.
Tipometria - A szedésben használt egységes méretrendszer. Alapegysége a tipográfiai pont, amely a Didot-rendszerben a méter 2660-ad része (1 mm = 2,66 pont; 1 tipográfiai pont = 0,376 mm). Az Angliában használt mértékegység a pica.
Vakanyag - --nemnyomó elemek
Vákát oldal - Nyomtalanul, üresen hagyott oldal a könyvben.
Verzál - Nagybetû.
Vésés - Valamilyen felület megmunkálása nyomóelemek kialakítása, vagy hibák megszüntetése céljából. Manuális úton: acélmetszet, rézmetszet, pluszkorrektúra. Géppel: elektronikus vésés.
 
 
Vissza