Érdekességek, amik olykor viccesek, de nem kizárólag arra épít, van valami egyéb "értelme" is. (Ha más nem, hát az, hogy jópofa...)  lássuk...

Humorosak, de különböznek a "sima" viccektől: tartalommal bíró írások, amik nem csak szórakoztatóak, de talán néha elgondolkodtatóak is.
lássuk...

A fejtörőket akik szeretik, rossz emberek nem lehetnek. Akarom mondani hülyék... Az tény, hogy csiszolja az elmét, erősíti a kitartást és türelmet. És még szórakoztat is. Kell ennél több?
lássuk...

A játék nem csak a gyerekek kiváltsága! Ne felejtsük, hogy az az ember nem öregszik, akiben mindig marad egy csöppnyi gyerek és képes a játékra!
lássuk...

A viccektől általában és jó esetben nevetni szoktunk. És mit jelent a nevetés? Jó kedvet, felszabadultságot, jobb vérkeringést, vagyis egészséget. ...azzal a kis állítólagos súlygyarapodással meg ne foglalkozzunk, jótékony hatásai mellett az eltörpül...
lássuk...

A komoly dolgoktól nem kell feltétlenül megijedni, attól függetlenül, hogy bizonyíthatóan nincs semmilyen hatása a nevetőizmainkra. Ellenben alkalmasak arra, hogy az elménket működésbe hozza... és az is valami, sőt...  lássuk...

Az újságcikkek egy olyan, több évvel ezelőtti gyűjtemény, amely szinte az életünk minden területére kiterjed. Legyen az tudomány, társadalom, gazdaság vagy éppen kis színes. lássuk...

A közmondásokról nincs mit hosszan beszélni, az előző oldal óta lehet tudni, mennyire vagyok elfogult e témában. Mind egy-egy kis világ... lássuk...

Ha még több olvasni valót szeretnél, márpedig miért ne, akkor feltétlenül nézz ki  Fortresscomm Olvasótermébe lássuk...

Újságcikkek:

 

TÉVHITEK KÖZT TÉVELYEGVE (Tvr-hét 1996/44)

Az élet minden területén alakulnak ki írott-íratlan szabályok. Ez alól az
étkezés sem kivétel. Csakhogy az íratlan szabályok közt sok a mendemonda, a
tévhit, amely mégis csökönyösen tartja magát. Az alábbiakban szakemberek hívják
fel a figyelmet tizenöt táplálkozással kapcsolatos tévhittel, amely bizony
mélyen beivódott az emberek gondolkodásába.

NEM IGAZ, HOGY...

...A VITAMINOK SEGÍTIK A FOGYÁST

Valamennyi vitamin anyagcserénk segítője. Aki bőven fogyaszt friss gyümölcsöt
és főzelékfélét, az sok vitamint juttat a szervezetébe, kevés kalória
társaságában. Ám nem segít a kilók elleni küzdelemben, ha közben mértéktelenül
sokat eszünk.

...BIZONYOS TÁPLÁLÉKFAJTÁKTÓL NEM LEHET HÍZNI

A túl sok kalória hízlal, függetlenül attól, hogy az uborkából, citromból,
sovány túróból vagy csülökből származik-e. Ahelyett, hogy "tiltott" és
"engedélyezett" kategóriákban gondolkodnánk, próbáljunk kevesebb kalóriát
fogyasztani.

...A NYERS KOSZT JOBB A FŐTTNÉL

A nyerskoszt nem mindig egészséges. Bizonyos főzelékféle (padlizsán, zöldbab)
mérget is tartalmaz, amit főzéssel lehet ártalmatlan ártalmatlanná tenni. A
gabonaszem csak akkor használ igazán, ha kovászos kenyérré dolgozzák fel.
Ezenkívül a nyers koszt sokaknak megfekszi a gyomrát.

...A KONYHASÓ NÖVELI A VÉRNYOMÁST

A só életfontosságú, hiánya ugyanis súlyos zavarokhoz vezet. Viszont túl sok
sót fogyasztunk. Aki egészséges, annak talán nem okoz problémát, de az
örökletesen érzékenyek számára már igen. Csökkenteni kell a "rejtett"
sófogyasztást. A kolbászban, a chipsben, a pörkölt földimogyoróban sok só
"bujkál".

...AZ ENZIMEK ELÉGETIK A ZSÍRT

Nincs olyan enzim, amely kalóriacsökkentés nélkül felszívná a felesleges
kilókat. Az enzimben gazdag gyümölcs (ananász, papaja) viszont segíti az
emésztést, és a kalódiadús étel csökkentése mellett elősegítheti a fogyást.
Az enzimek 40 Celsius-fok körül elvesztik hatásukat, tehát a befőtt inkább
hízlal.

...A SALÁTA KARCSÚSÍT

A ropogós salátának valóban alig van kalóriatartalma, de ki eszik salátát,
önmagában? A legtöbb salátaöntet viszont tömény zsiradék: evőkanalanként
mintegy 80 kalória. Így már a salátaadag könnyen meghaladhatja a 660 kalóriát.
(A salátaöntetet húslevesből, szaftból, vagy joghurtból ajánlatos készíteni: a
salátalevélről jól fel kell itatni a vizet.)

...A VASHIÁNYRA LEGJOBB A PARAJ

Minden zöld levél bőven tartalmaz vasat, csakhogy az emberi szervezet számára
nagyon nehezen értékesíthető formában. Az állati eredetű élelmiszerből származó
vasat nyolcszor jobban hasznosítja, ezért ajánlatos némi húst, halat vagy
tojást fogyasztani a spenóthoz. A protein elősegíti a vas felszívódását.

...A CUKOR VITAMINRABLÓ

A háztartásban használt cukor nem tartalmaz vitamint, hanem csupa energia.
Éppen úgy nem "vitaminrabló", mint a legtöbb élelmiszer. A táplálék
feldolgozásához szervezetünknek többféle vitaminra van szüksége. Aki
vitamindúsan táplálkozik, jó lelkiismerettel fogyaszthat édeset is.

...A GRILLEZÉS EGÉSZSÉGES

De nem mindig. A grillezés takarékosan gazdálkodik a sütőzsiradékkal, viszont
van veszélye is: ha a parázsra zsiradék csöpög, akkor rákkeltő anyagok
keletkeznek. Steaket tehát alufóliában grillezzünk, vagy használjunk gáz-,
illetve elektromos készüléket.

...CSAK A ZSÍR HÍZLAL

Mindegy, hogy tiszta vajat vagy teljes őrleményből készült kenyeret
fogyasztunk. A lényeg a mennyiség. Bizonyítékul szolgálnak erre a testes
amerikai nők, akik zsírmentes, diétás kekszen élnek. Amikor ízről van szó, ne
sajnáljunk magunktól egy kis zsiradékot - ez kielégítőbb, mint a tonnányi
száraz táplálék.

...A FRISS ZÖLDSÉGFÉLÉKBEN TÖBB A TÁPANYAG, MINT A MÉLYHŰTÖTTBEN

A zsenge főzeléknövények, amilyen a paraj, tápanyagukat még hidegen tárolva is
nagyon hamar elvesztik. A mélyhűtött termékek azért vannak előnyben, mert
egyenesen a jégre kerülnek. Ha a friss főzelékfélét két-három napon belül nem
használjuk fel, akkor jobb, ha a mélyhűtöttet választjuk.

...SOVÁNYABB A SZÁRNYAS, MINT A SERTÉS

Ez attól függ! A bőrös pecsenyecsirkének 17,5 százalék a zsírtartalma, szemben
a sertésfilé csupán két százalékával. Viszont valóban zsírszegény a bőr nélküli
csirkemell (csak egy százalék!). A kacsát érdemes a sütés előtt megfőzni, mert
így zsírjának egy része a főzővízben marad.

...A TOJÁS NÖVELI A KOLESZTERINSZINTET

A vér koleszterinszintje és a táplálkozási koleszterin (tojás) két különböző
dolog! A túl sok koleszterin fogyasztása révén csak minden harmadik embernél
emelkedik a koleszterinszint. Hetente két tojás nem okoz problémát. Csökkenteni
kell viszont étrendünkben az állati zsiradékot (zsíros hús, szalonna, vaj).
Emellett mindenképpen szükséges a mozgás!


...A CSOKOLÁDÉ PATTANÁST OKOZ

A pattanásnak vagy akár a szőrtüszőgyulladásnak (akne) különböző oka lehet. A
tisztátalan bőr és a csokoládéfogyasztás közötti összefüggést nem sikerült
bizonyítani.

...A MÜZLI A LEGJOBB REGGELI

Az édes ropogtatnivaló, vagy a csokoládémüzli valódi zsír- vagy cukorbombát
jelent, ami egyáltalán nem fitnessétel. A müzlisdoboz feliratát érdemes
tanulmányozni, de jobb, ha magunk állítjuk össze a müzlit.


NEM IGAZ (Recept nélkül 1997/10)

...HOGY NAPI EGY ALMA TÁVOL TARTJA AZ ORVOST.

Az almában ugyan van C-vitamin, ám ez mindössze 10 mg, míg pl. egy narancs 50
mg/db C-vitamin-tartalommal is rendelkezhet. Egy közepes méretű almában akár
12 g (45 kcal!) cukor is lehet, a fentieken kívül pedig még 2 g élelmi rostot
is rejt magába.

...HOGY A BARNA HÉJÚ TOJÁS TÁPLÁLÓBB, MINT A FEHÉR.

A tojáshéj színe a csirke fajtájától függ, semmi köze nincs a tápértékhez.
Ennek mértéke inkább a tojás sárgájának színéből jósolható meg: minél élénkebb
színű a sárgája, annál nagyobb tápanyagtartalomra számíthatunk.

...HOGY A MARGARIN KEVÉSBÉ HIZLAL, MINT A VAJ.

A margarin ugyan egészségesebb, mint a vaj, ám mégsem tanácsoljuk túlzott
fogyasztását a fogyni vágyóknak. Minden margarin - az előírásoknak
megfelelően - 16%-ban vizet, 84%-ban zsiradékot tartalmaz. Ezen arányok
megegyeznek a vaj víz- és zsiradéktartalmával.


TÁPLÁLKOZÁSI TÉVHITEINK (Vasárnapi Blikk 1999-03-28)

A kávézás elősegíti az anyagcserét, s ezáltal a fogyást.
- Nem igaz. Bár a koffein ébren tart, nem éget el pluszkalóriákat.

A kenyér és a tészta hizlal.
- Nem igaz. Ezek az élelmiszerek kevés zsírt tartalmaznak, s hosszabb időre
gondoskodnak a jóllakottság érzéséről. Viszont ha a tésztára vajat vagy más
tejterméket teszünk, akkor valóban hizlal.

Ha este hat óra után már nem eszünk, könnyebben lefogyunk.
- Ez így nem igaz, mert ha hat óta előtt bőségesen bevacsoráztunk zsíros
ételekből, fogyásról nemigen lehet szó.

A margarin kevesebb zsírt tartalmaz, mint a vaj.
- A margarin és a vaj zsírtartalma között nincs lényeges különbség. Viszont a
margarin hidegen is könnyen kenhető, így kevesebb kerül belőle a kenyérre.

Ha sok vizet iszunk, az kalóriavesztést eredményez.
- Nem igaz. A víz azonban megtölti a gyomrot, s ezáltal csökkenti az
éhségérzetet, s így nem veszünk magunkhoz újabb kalóriákat.

A diabetikus csokoládé nem hizlal.
- Nem igaz. A kevesebb cukortartalom nem jelent automatikusan kevesebb kalóriát
is.


BÚCSÚ AZ EHETŐ CSODASZEREKTŐL (Népszabadság 1999-10-09)

A legújabb diétaforradalom újraírja a táplálkozástant

Aki az egészségéhez ragaszkodik, kénytelen elvetni az egészségtan egyik-másik
dogmáját - állapíthattuk meg például a gyomorfekély-baktérium felfedezésekor.
Egyre gyakrabban késztetnek hasonló "paradigmaváltásra" a táplálkozástudomány
eredményei is; gondoljunk csak a fordulóról fordulóra változó eredménnyel
végződő vaj-margarin vitára, vagy az évtizedes karrier után a minap részleges
trónfosztáson átesett müzlifélék sorsára. A tudományos étrend felülvizsgálathoz
a nemzetközi szaklapok után nemrég egy hazai konferencia is muníciót kínált.

A szalonna valójában nem is hús, hanem sóval és más mérgekkel megrakott,
zsírban úszó, hizlaló, rákkeltő massza - ezzel a sommás ítélettel helyezte
tiltólistára a magyar népléleknek - hagyma és fehér kenyér társaságában - olyan
kedves "feltétet" egy amerikai táplálkozáskutató. Az illető azóta alighanem
pályát módosított, a kiátkozott szalonna ugyanis időközben fogyókúrás
reformtáplálékká nemesedett, legalábbis az USA-ban. Hasonló pályát futott be
egyébként a sült hús (arrafelé steak), illetve a pár esztendeje még a
margarincsata nagy vesztesének látszó vaj is. Az új elmélet kulcsmondata: a
tészta, a fehér kenyér, a burgonya, a sütemény veszélyes méreg, ezzel szemben a
fehérjétől (legyen az akár állati) nincs okunk tartani, az ételpiramis-elmélet
pedig megérett a cserére.

Az aktuális tengerentúli bestsellerlista élmezőnyében - a megszokott
lektűrirodalom helyett - fél tucat diétáskönyvet találunk. Ezeket a könyveket
nemrég még nyugodtan el lehetett volna adni "Hogyan tegyük gyorsan tönkre
egészségünket helytelen táplálkozással" cím alatt. A legújabb diétaforradalom
zászlóvivői szerint eddig mindent rosszul csináltunk, ráadásul az
önpusztításban éppen a "szívkímélő étrend" hívei jártak az élen. Akik éveken át
a zsírmentes, sótlan húsba, a heti egy tojásba, a növényi eredetű margarinba
vetették bizodalmukat, gondolják át még egyszer, mert valószínűleg a vesztükbe
rohannak - tanácsolja a mai forradalmárnemzedék. Egyelőre még csak a
legradikálisabb teoretikusok gondolkodnak így, ám a fordulat jelei máshol is
tapasztalhatóak.

Először a korábban koleszterintartalma miatt teljesen háttérbe szorított tojás
állhatott fel a vádlottak padjáról. Igaz, hogy sok koleszterin van benne, de
bebizonyította már valaki, hogy a koleszterinfogyasztás és a vér
koleszterinszintje között szoros összefüggés mutatkozik? - kérdik az új tan
hirdetői. Megállapításaik szerint a telített zsírok, amelyek többek közt az
előzőleg jó kompromisszumként ajánlott vörös húsokban lakoznak, talán többet
ártanak a szívnek a koleszterinnél, más zsírfélék - például az olívaolaj, a
tonhal és a lazac zsírja - viszont jelentős bevitel mellett is képesek
csökkenteni a koleszterinszintet.

Ha a tojástól nem kell félni, akkor mi lesz a szív első számú közellensége? A
kutatók szerint erre egy korábbi reformétel, a margarin jó eséllyel pályázhat.
A szívnek leginkább az árt, ha a koszorúerek a zsírlerakódásoktól eltömődnek
(ebben játszik kulcsszerepet a koleszterin), és átmenetileg megszűnik a
szívizom vérellátása. Márpedig annál az eljárásnál, amikor növényi olajokból
vajszerű szilárd anyagot, azaz margarint vagy mogyoróvajat kreálnak, többek
közt egy igen hatékony akadályépítő - vagyis artériablokkoló -, triglicerid is
keletkezik.

A sokszor elátkozott só is kapott egy újabb lehetőséget. Tudjuk, hogy megemeli
a vérnyomást, de nem tudjuk, hogy árt-e az a kis vérnyomás-emelkedés azoknak,
akiknek egyébként nincs vérnyomásproblémájuk - mossa le az eredendő bűnt a
legnépszerűbb ételízesítőről a tudomány. A British Medical Journal írása
szerint a sóbevitel erős korlátozása azoknál is csökkenti a vérnyomást, akiknél
erre semmi szükség. Akik pedig erős sóvesztéssel járó tevékenységeket
folytatnak (például keményen sportolnak, vagy nehéz fizikai munkával keresik a
kenyerüket), azok jobban teszik, ha örökre elfelejtik a sómegvonásos kúrákat.

Ilyesféle kételyek megfogalmazása az egész reformtáplálkozás-tant újraírhatja.
Előfordul, hogy valaki ki sem látszik a zöldség- és gyümölcshegyek alól, tojást
legfeljebb húsvétkor lát, mégsem csökken a koleszterinszintje. Az sem ritkaság,
hogy olyanokat ragad el az infarktus, akik sosem küzdöttek
koleszterinproblémával. Miután kiderült, hogy ezt a szintet genetikai
adottságok is befolyásolják, ráadásul a szervezet maga is részt vesz a
termelésben, illetve tisztázódott, hogy van jó, azaz értisztító koleszterin is,
a koleszterinstop helyett a koleszterinkontroll lett a jelszó.

Ma már tudjuk: a zsírok elhagyása is gondokat okozhat. Zsír nélkül ugyanis a
táplálékkal a szervezetünkbe került A- és D-vitamin felszívódása igen nehézkes.
A mediterrán népek körében végzett vizsgálatok azt is tisztázták: azokon a
vidékeken, ahol az emberek kalóriabevitelük egyharmadát zsírokból fedezik (ám
ebben viszonylag kevés a telített zsír), nagyon alacsony a szívbetegségek
gyakorisága. Ez megmagyarázza a zsírszegény diéták sikerét - hiszen aki csak
zöldséget és gyümölcsöt eszik, nyilván telített zsírokkal sem terheli meg a
szervezetét -, ugyanakkor választ adnak arra a kérdésre is, hogyan lehet
bizonyos húsféleségek "részvételével" szívbarát diétaprogramot folytatni.

Lassan az alkoholfogyasztás (illetve annak mértéktartó változata) is újra
szalonképessé válik a táplálkozástudomány legfrissebb eredményei nyomán.
Francia paradoxonnak szokás nevezni azt a látszólag megmagyarázhatatlan
jelenséget, hogy a telített zsírokban különösen gazdag étrendű francia népesség
körében meglepően alacsony a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási
arány. Az első magyarázatkísérlet úgy szólt, hogy a borivásról is közismert
gallokat épp az alkohol védi meg - csak azt nem tudni, hogy pontosan miért. Az
aktuális válasz: azért, mert a mérsékelt, de rendszeres alkoholfogyasztás
növeli a vérben a "jó koleszterin" mennyiségét, és ezáltal hozzájárul az erek
tisztán tartásához. Némely bölcsek már az optimális fejadagot is kiszámolták, e
szerint férfiaknál heti 2-4, nőknél heti 1-3 pohárka bor mintegy 20 százalékkal
csökkenti az infarktusveszélyt.

A bor egyébként - némileg más formában - nemrég egy budapesti
táplálkozástudományi fórumon is terítékre került. Az Euro-Food Chem
konferencián, amelyen a gyógyító, illetve betegségmegelőző hatású úgynevezett
funkcionális élelmiszerek szerepéről értekeztek a tudományág hazai és
nemzetközi szaktekintélyei, a nemes nedű az egyre divatosabb antioxidánsok
mezőnyében bukkant fel. A szervezet működése közben keletkező rendkívül
reakcióképes oxigénmolekulák, a rákkeltő hatással is vádolt szabad gyökök
ellenszerei - többek közt az E-vitamin, a karotinoidok, a polifenolok, illetve
a vörösbor - mostanában a reformkonyha híveinek igazi kedvencei, s ezt a
kitüntetett státust az a tavalyi amerikai tanulmány sem tudta megingatni, amely
szerint a mesterséges béta-karotin fogyasztása és a rákkockázat között nincs
kimutatható összefüggés.

Dr. Lásztity Radomir, a BME biokémiai tanszékének professzora (a konferencia
szervezőbizottságának vezetője) szerint a jövő század első felének slágere a
tudatos táplálkozás lesz, amelyben a funkcionális élelmiszerek mindenképpen
vezérszólamhoz jutnak. Le kell számolnunk ugyanakkor azzal az illúzióval, hogy
az egészség bizonyos ehető csodaszerek habzsolásától függ: ha egy egészséges
táplálék divattá válik, az emberek rögtön túlzásba viszik a fogyasztását, és
ezzel általában a kedvező hatást is "megelőzik". Ami pedig a táplálék - illetve
a benne felhalmozott különféle adalékok - tényleges gyógyító erejét illeti, azt
sikerkönyvek olvasgatása helyett célszerűbb laboratóriumi ellenőrzésekkel
tisztázni. Ehhez Magyarországon az anyagi és a technikai feltételek egy része
még hiányzik, ám - mivel a lakosság egyötöde egy friss felmérés szerint a
tudatos táplálkozás - elkötelezett híve - a tömegesnek mondható igény
remélhetőleg megteremti a táplálkozási reformhoz nélkülözhetetlen hátteret is.

Hargitai Miklós


VISSZAKERÜLHET FRIZSIDERÜNKBE A VAJ (Blikk 1999-10-21)

Táplálkozási mítoszok dőlnek meg, újraírhatjuk étrendünket

Újabb táplálkozási reformot él meg a világ. Korábban egészségtelennek
kikiáltott étkek kerülnek le a tiltó listáról, és kapnak megint esélyt, hogy
visszakerüljenek étrendünkbe. Nem árt tehát időről időre megvizsgálni, van-e
még igazság egyes ételmítoszokban.

A tojásról mar egy ideje hallani, hogy bár valóban sok koleszterin van benne,
nem is annyira bűnös. Az új elmélet hívei szerint ugyanis nincs rá bizonyíték,
hogy szoros összefüggés lenne a kolesztetinfogyasztás és a vér
koleszterinszintje között.

A korábban fölmagasztalt margarinról viszont kiderült, hogy ellensége a
szívnek, mivel előállításánál, amikor a növényi olajból szilárd anyag lesz,
többek között trigicerid keletkezik, ez pedig igen veszélyes koleszterin,
valóságos érblokkoló. Tehát visszakerülhet frizsiderünkbe a vaj.

Változás van a zsírfogyasztással kapcsolatos szemléletben is. Példaként
hozzák föl a mediterrán népeket, akik kalóriamennyiségük egyharmadát zsírból
- igaz, telítetlen zsírokból (például napraforgóolajból és olívaolajból) -
fedezik, köztük mégis kevés a szívbeteg. Teljesen egyébként sem hagyhatjuk ki
étrendünkből a zsírt, mert akkor bizonyos vitaminok (köztük az A és a D) nem
szívódnak föl szervezetünkben.

Örvendhetnek a borivók is. A mérsékelt, ám rendszeres alkoholfogyasztás is
elfogadott, hiszen ezzel növekszik a vérben a jó koleszterin, a HDL mennyisége,
tisztulnak az erek. Az ideális alkoholfejadagot nőknél heti 1-3; férfiaknál 2-4
pohár borban látják a szakértők.

A Focus magazin angol táplálkozástudományi szakemberek számos más példáját is
összegyűjtötte, amelyek igazolják, hogy az étkeinkkel kapcsolatos mítoszok
bizony nem igazak:

# A friss élelem jobb, mint a konzerv: NEM IGAZ
A tartósított paradicsom is lehet egészséges, mert a feldolgozásnál értékes
antioxidánsok, amelyek például az öregedést is gátolják, szabadulnak föl.

# A csokoládé értéktelen táplálék: NEM IGAZ
A kitűnő minőségű csokoládé, amelynek 70 százaléknál magasabb a kakaóvaj
tartalma, hasznos ásványi anyagokat, például magnéziumot tartalmaz.

# A pirítós rákot okoz: NEM IGAZ
A megégett ételek, mint például a parázson sült húsok valóban tartalmazhatnak
rákkeltő anyagokat, de ez a veszély nem fenyeget a pirítós esetében, hacsak nem
esszük mindennap megrögzötten túlégetve.

# A barna tojás jobb, mint a fehér: NEM IGAZ
A tojáshéj színét a tyúk "diétája" befolyásolja, a táplálkozás szempontjából
nincs jelentősége.

# Antioxidánsokhoz csak gyümölcsökből és zöldségekből jut a szervezetünk: NEM
IGAZ
A tea is igen gazdag antioxidánsokban.

# A túlzott sózás magas vérnyomást okoz: LEHET, de a kalcium, a kálium és a
magnézium hiánya ennél valószínűleg jóval nagyobb kockázatot jelent.

B. K.


NEM BIZTOS, AMI BIZTOS (Népszabadság magazin 1999/45)

Hányszor hallottam anyámtól a szigorú intést; ne igyak túl hideg üdítőt, ne
nyalogassak túl sok hideg fagyit, mert begyullad a torkom. Miért? Hogyan
terjedt el ez a képtelenség a köztudatban? Tudják, hogy egyes országokban
torokgyulladás esetén egyenesen hideg italos hűtést javasolnak?

Csak harmatvízzel mosom az arcom, nyilatkozza a sztár, esővízben fürdöm,
jelenti ki a valamivel szerényebb, kisebb sztárocska, mindketten az egészséges,
hamvas bőr megszállottjai. Ahhoz képest, hogy az egészségügyi tanácsok már a
csapból is folynak, mégsem onnan iszunk - terjed a palackozott ásványvíz.
Holott - legalábbis a fejlettebb államokban - igen szigorúak a
"KÖJÁL-előírások", mindenütt gondosan tisztított, legfeljebb néha kissé
klórosabb ízű a folyóvíz. Egyszerűen nem igazak a vádak, hogy nálunk a
csapvíztől betegségeket kaphatunk!

"A vörösbor vért csinál" - szinte átdöf zavaros tekintetével Józsi bá, amikor
felelősségre vonom, mert kiskorú gyermekeit folyamatosan alkohollal mérgezi.
"Sosem adtam semmi zsírosat, sosem sóztam az ételt, most mégis infarktussal
fekszik szegény Bélám az intenzíven" - pityereg Mari néni a másodikról, és néz
rám vádlón.

Bűntudatosan lesütöm a szememet. Hiszen nem csak a laikusok szédítik egymást
megfellebbezhetetlen ősi gyógymódokkal, de mi, orvosok is nap mint nap,
okosabbnál okosabbnak vélt tanácsokkal bombázzuk betegeinket. Vajon mennyi az
igazság, mennyire elcsépeltek, netán egyenesen károsak a manapság oly divatos
nézetek?

Még a részeges Józsi bácsit és a vörösborát sem lehet egyszerű kézlegyintéssel
elintézni. Gyerekekbe szeszes italt erőltetni ugyan valóban bűn, ehhez kétség
sem fér, ám a vörösbor vérszegénységre kifejtett áldásos hatását nem egy
értelmes ismerősöm is megfellebbezhetetlen igazságként hirdeti. Holott ennek az
égvilágon semmilyen tudományos alapja nincs. A vérképzésre pont olyan
hatástalan a Bikavér, mint mondjuk a Szürkebarát. Talán azért terjedt el ez az
ostobaság, mert a vörösbor vérvörös?

Bonyolultabb a másik helyzet, mert Mari néni, tanúsíthatom, csakugyan só- és
zsírszegényen főzte lépcsőházszerte híres házi kosztját. Ugyanis az eddig
egyértelműen károsnak vélt túlzott sózás a legújabb kutatások szerint csupán az
emberek 10-30 százalékánál hajlamosít valóban hipertóniára, a többiek magas
vérnyomása nincs semmilyen összefüggésben a túlzott sóbevitellel. Ezt dr.
Judith Walsh, a California egyetem docense állítja San Franciscóból, aki
vitathatatlan orvosi szaktekintélye e kérdésnek.

Léteznek persze más, ellentétes - tudományosan szintén megalapozottnak tűnő -
vélemények is, és a sok só szívbetegeknél, terheseknél tagadhatatlan
vízvisszatartó, azaz ödémát okozó hatással bír. Egy biztos: ahhoz képest, hogy
mennyit beszélnek róla, mennyire "közellenséggé" vált a só, máig sincs
elegendő, egyértelmű és megdönthetetlen tudományos bizonyíték káros hatásairól.

A zsírral még kevésbé egyértelmű a helyzet. Persze hogy a túlzott
zsírfogyasztás ártalmas. Ám az is tagadhatatlan, hogy normális napi
kalóriabevitelünk fontos részét - optimális esetben 20-30 százalékát -
mindenképpen a zsírnak kell kitennie. Ezenkívül számos tápanyag, vitamin
kizárólag zsírban oldódva juttatható a szervezetünkbe.

Az már valóban kétségen felül áll (végre valamiben biztosak lehetünk), hogy
az állati zsírok helyett növényi, telítetlen zsírsavakat tanácsos
fogyasztanunk, és valóban, az étolaj szerencsére egyre több helyen ki is
szorítja a disznózsírt. De azért az annyit szidott koleszterin se halálos
méreg, minden (szív)bajnak okozója. Egyrészt a koleszterin is csak az arra
hajlamosaknál okozhat) gondot, másrészt legalább ilyen fontos - ha nem
fontosabb - más, kifejezetten "védő" zsírfajták jelenléte vagy hiánya. A már
idézett Walsh doktornő szerint a klimaktérium előtt álló egészséges nőknél
(tehát akik nem hipertóniásak, nem szívbetegek és nem is dohányoznak) még
állandóan magas vérkoleszterinszint esetén sem nagyobb más, normális
vérzsírszintű társaiknál a szív- és érbetegségek rizikója.

Még az a vélelem sem egészen igaz, hogy a soványság egyenlő az egészséggel.
Vigaszul az örök fogyókúrázóknak: egy tudományosan elemzett felmérés szerint a
nők saját ideálisnak tartott testsúlyukat 2-4 kilóval alábecsülik, tehát - az
aktuális szépségideáloknak megfelelően - soványabbnak akarják magukat látni.
Pedig egy érett, többgyerekes, csinos asszonynak nem az érettségi fotóját
kellene vágyakozva nézegetnie...

Evezzünk más, nem kevésbé zavaros vizekre. Közismert, hogy a terhesség alatt
kerülni kell a gyógyszereket (főleg az első három hónapban, mert ekkor a
legérzékenyebb külső hatásokra a magzat). Ám kifejezetten árthatunk azzal, ha
kategorikusan kijelentjük, hogy a kismamáknak mindig és minden szer tiltott.
Először is, nem egy gyógyszerről egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem árt a
megszületendő gyereknek: az acetaminophen tartalmú láz- és
fájdalomcsillapítókat, bizonyos gyomorégés és köhögés elleni tablettákat,
náthaellenes orrcseppeket nyugodtan adhatunk a terhesség alatt is. Másodszor,
nagyon nem mindegy, milyen kór ellen küzdünk. Például nem egy asztmás terhes
asszony önfeláldozóan hajlandó fulladozni, holott e kezeletlen anyai
betegségnek a magzatra súlyos, akár végzetes következménye is lehet. Magyarán
ne mi döntsük el, mi jó az anyának és mi a gyereknek - a kockázatok józan
mérlegelése orvosi feladat.

A mikor és mennyi gyógyszert szedni kérdés egyébként is nagyon képlékeny dolog,
nem tanácsos a túl kategorikus állásfoglalás. Néhány éve még evidencia volt,
hogy a hormonális fogamzásgátló tablettát 35 éves kor felett tilos szedni. A
mai modern, csökkentett hormontartalmú antibébi-tablettákra ez már nem igaz. 46
ezer (!), fogamzásgátló tablettát szedő brit középkorú nőt ellenőriztek tíz év
elmúltával: semmivel sem volt náluk gyakoribb az olyannyira rettegett szív- és
érrendszeri, valamint rákos szövődmény, mint a gyógyszert nem szedők körében.

Már a spenótban sem bízhatunk, nem leszünk tőle erősebbek. Az kétségtelen tény,
hogy gazdag vasban és más ásványi anyagokban, de azért nem csak csupa jót
mondhatunk el róla. Az átlagosnál magasabb az oxálsavtartalma - erre a
vesekőben szenvedők figyeljenek! Ezen kívül a nitrátkoncentrációja is igen
nagy, amely egy bizonyos határon felül az egészségre káros. Tehát fogyasszuk,
de mértékkel, a kisgyereknek csak hetente, kéthetente adjunk spenótot. Az
egyetlen, akinek tudtommal korlátlan mennyiségben használt, az Popeye, a
tengerész. Tudják, akinek hajóját nem éri vész.

Dr. Nemes János


TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI TÉVEDÉSEK - NEMCSAK NŐKNEK (Hölgyvilág 2000-03-20)

Az egészséges táplálkozásról időnként fel-felröppenő divatos híreket elsősorban
a nők hajlamosak elhinni. Pedig nem minden igaz, ami jól hangzik.

# A cukor fölösleges kalória. TÉVEDÉS!
Az agy szerotonint gyárt a cukorból, ez a hormon pedig javítja a hangulatot,
nyugtat, és csökkenti a fájdalomérzetet.

# Egészségesebb nyersen enni a zöldségeket. TÉVEDÉS!
Igaz, hogy a nyers zöldségben több a vitamin, de több a méreganyag is. Ezért
van az, hogy a nyersen fogyasztott zöldségek sok embernek bélrendszeri
bántalmakat is okoznak.

# A magas koleszterintartalmú élelmiszer - mint például a vaj vagy tojás -
káros az egészségre. EZ CSAK RÉSZBEN IGAZ.
A koleszterin védi az idegeket, segíti az immunrendszer működését. Nem
véletlenül van olyan sok belőle az anyatejben.

Általában elmondható, hogy amikor az egészséges ember szervezete valamilyen
élelmiszert megkíván, a benne lévő valamelyik összetevőre szüksége van. És
fordítva. Ha valamilyen ételhez nincs gusztusunk, valószínűleg okunk van rá. Az
erőszak az étkezésben ritkán célravezető stratégia.


JÓT TESZ A CSOKOLÁDÉ A CSONTOKNAK (Mai Blikk 2001-03-20)

Tévhitek a táplálkozási szokásokban - A spenót másra is jó

Szinte mindennapos, hogy egy-egy ételről kiderül, mégsem olyan egészséges, mint
hittük, vagy mint korábban terjesztették. A tudományos kutatások újabb és újabb
enni- vagy innivalóról mondják ki az ítéletet. Másokat pedig varázsszernek
kiáltanak ki. A sok tévhitet és áligazságot eloszlatandó, a Mai Blikk ezekből
állított össze néhányat:

# Mindennap egy alma az orvost távol tartja!
Ez IGAZ, de ugyanúgy áll még sok más gyümölcsre és zöldségre is.
Az alma olyan enzimeket tartalmaz amelyek a szívinfarktus kockázatát
csökkentik. Azt is bebizonyították a tudományos kutatások, hogy egy almában
annyi vitamin van, mint egy doboz C-vitamin-tablettában. A zöldségek és
gyümölcsök növelik az ellenálló képességet és segítenek megelőzni a
szívproblémák és a rák kialakulását. Minél színesebb gyümölcsöket és
zöldségeket együnk, naponta legalább háromszor.

# A spenót erősít!
NEM IGAZ, de a spenót nagyon egészséges. Tele van vassal, bár messze nem
tartalmaz annyit, mint korábban hitték. Bővelkedik kalciumban és más
vitaminokban, ezért ha szívesen eszi, csak használ szervezetének.

# A késő esti evés hizlal!
NEM IGAZ. A kettő között nincs összefüggés. Ezt szakértők kísértettel is
bizonyították. A kísérleti alanyokat 48 órás periódusban vizsgálták, délben és
este is ugyanolyan kalóriaértéke ételt kaptak. Az eredmények után
megállapították, hogy az elraktározott zsír mértéke mindkét időszakban
megegyezett.

# A sok sárgarépától látni lehet a sötétben!
Ez annyiban igaz, hogy a sárgépában lévő A-vitamin valóban segít ebben. A
sárgarépa - egyéb vitaminok mellett - bétakarotint is tartalmaz, amit a
szervezet A-vitaminná alakít. Ez pedig az immunrendszerre, a bőrre és
látóidegekre kiválóan hat. Szabályozza a retina működését, hogy alkalmazkodni
tudjon a kevés fényhez. Így tehát igaz, hogy ha valaki sok sárgarépát eszik,
jobban lát majd a sötétben. Az A-vitamin hiányától úgynevezett éjszakai vakság
léphet fel, vagyis a szem a sötétben nem tudja elkülöníteni a formákat. A
sárgarépán kívül bőven tartalmaz A-vitamint a máj, a tej, és egyes
gabonatermékek is.

# A zsíros étel elmulasztja a másnaposságot!
EZ NEM BIZONYÍTOTT. Sokan esküsznek rá, hogy a nagy ivások utáni napot
könnyebben átvészelik, ha reggelire valami zsírosat esznek, de ennek az
állításnak nincs semmiféle tudományos alapja. Az igaz, hogy ilyenkor a bőséges
reggelitől könnyebben magához tér az ember, mert az ivás után leesik a
vércukorszint, és ez gyengeséget, fáradtságérzetet okoz. Az étkezés
helyreállítja a vércukorszintet, tehát a közérzetet is javítja.

# A csokoládé árt!
NEM IGAZ. A mértékletes csokoládéfogyasztás egyáltalán nem tesz rosszat. A
csontok és vörösvérsejtek számára elengedhetetlen napi vörösrézigényt
tökéletesen kielégíti. Az étcsokiban sok vas, magnézium és E-vitamin van, a
tejcsokiban pedig sok kálcium.

gilla


TÁPLÁLKOZÁSI TÉVHITEINK (Vasárnapi Hírek 2001-11-11)

Ételeinkben felhasznált alapanyagok közül sokról tévhit él az emberekben. Sokan
például úgy tudják, hogy a spenót ideális a szervezet vastartalmának pótlására,
a dobozos narancslé kiváló C-vitamin forrás, vagy a kifőtt tészta hizlal. Az
élelmiszerek tápanyagainak kutatásával foglalkozó szakemberek a legtöbb
általánosan ismert tévhitet cáfolják.

A tojásról például általában csak rossz véleményt hallunk. Azt mondják, növeli
a szervezetben a káros koleszterinszintet és a szalmonellafertőzés kockázatát.
A valóságban aligha van értékesebb élelmiszer a tojásnál. Az élelmiszerekben
elfogyasztott fehérjék közül szervezetünk a tojásfehérjét képes legkönnyebben
hasznosítani, sárgája pedig nagy mennyiségű A- és B12-vitamint, nátriumot,
vasat és kalciumot tartalmaz.

Sokan arra biztatnak, együnk minél több nyers sárgarépát, mert a benne nagy
mennyiségben található béta-karotin, mely az A-vitamin elővitaminja, rendkívül
kedvező élettani hatású a szervezetünkre. Tévhit, mert a nyers répában nincs
semmilyen zsiradék, e nélkül pedig képtelen feldolgozni emésztőrendszerünk a
természetes karotint. A nyers zöldség sejtszerkezete annyira szilárd, hogy
rágáskor alig szabadul fel belőle valamilyen hasznos anyag.

Sokan kerülik a főtt tészták fogyasztását, mert azt hiszik, nincs hizlalóbb
étel, mint egy tál mákos vagy krumplis tészta. Tévednek, hiszen 10 deka (egy
tányér) száraztésztának mindössze 150 kalória az energiatartalma. Ugyanannyi,
mint három szelet teljes őrlésű barna kenyérnek.

 

VÉRES ADÓÜGYEK (HVG 1996-11-02)

A korrupciókirály veszte

Gyakran emlegetik: Al Caponét, Amerika mindmáig legismertebb gengszterét a
rovására írható több száz hulla ellenére adócsalás miatt vonták ki a
forgalomból. "Hőstettein" túl azonban kevesebb szó esik arról, hogy ő
teremtette meg a hatalom korrumpálásának olyan mértékét, amiről jogászok,
szociológusok csak hidegleléssel tudnak beszélni.

"Abból húzok hasznot, hogy kielégítek egy igényt. Ha ez törvényszegés, a vevőim
ugyanolyan bűnösök, mint én... A mi amerikai rendszerünk, mindenkinek megadja a
nagy lehetőséget, csak jó erősen meg kell ragadni, és minél többet kihozni
belőle" - jelentette ki Amerika fogalommá lett s mindig szívesen nyilatkozó
gengszterfőnöke, Alphonse (Al) Capone. A terepet a korszak kutatói szerint
egyértelműen az 1920-ban bevezetett alkoholtilalom teremtette meg, új
bűnözőtípusokat és generációkat szabadítva a társadalomra. Az új lehetőség
immár nemcsak a bűnözés céljait, hanem eszköztárát is átalakította. A bűnözők
bevételei ezekben az években ugrásszerűen növekedtek, ami a kutatók szerint a
korrupció új fejezetét - a bűn politikai befolyásának intézményesülését -
nyitotta meg.

Sokan Al Caponét tartják a nagy lehetőség felismerőjének és kiaknázójának,
amiben - ha az 1924 és 1930 közötti chicagói közállapotokra gondolunk-van is
valami. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a chicagói gengszter nagy New York-i
elődje és kortársa, az igazi pionír, az Amerika-szerte csak AR-ként ismert
Arthur Rothstein, már Al Capone gyermekéveiben milyen sikerrel "kente" a
köztisztviselőket. A század első két évtizedében kaszinóüzemeltetéssel,
pénzmosással és óvadékkölcsönzéssel foglalkozó alvilági vállalkozó azonban az
előre "megzsugázott" lóversenyekkel és bokszmeccsekkel előbb az USA
sportéletének egy részét korrumpálta, majd eme ujjgyakorlatokat követően az így
szerzett pénzt politikus ismerőseibe fektette. Tim Sullivan demokrata
városatyán keresztül például - aki voksokért cserébe mindig szívesen vállalta
"apró-cseprő" ügyek gyors rendezését - a New York-i polgármesteri hivatal
döntéseibe is beleszólást nyert: Az igazi áttörésnek azonban az 1926-os évet
tekintik, mivel Jimmy Walker, az akkor hivatalba lépő polgármester már nyíltan
is vállalta kapcsolatait az alvilággal. Mindmáig eldöntetlen, AR használta-e
inkább őt, vagy ő a gengsztert.

Chicago város megvétele tehát nem volt új, legfeljebb csak a korrupció
léptékei. Sőt, Al Capone már 1924-ben Ciceróban, a székhelyéül szolgáló
chicagói negyedben tartott előválasztásokon is megpróbált "politikailag" színre
lépni. Az akkor éppen a republikánus Joseph Z. Klenhát támogató gengszterek
előző este állítólag - és egyáltalán nem voksaikkal - megverték a demokrata
párt jegyzőjelöltjét, másnap pedig nemcsak a szavazóhelyiségeket szállták meg,
hanem már az oda tartó polgárokat is igencsak győzködték a szerintük helyes
döntésről. A választás "hevében" végül többen meghaltak - köztük Capone bátyja,
Frank is -, Michael Gavin demokratajelöltet pedig mindkét lábán meglőtték. A
republikánus győzelmet természetesen senki sem merte megkérdőjelezni.

A kezdetben géppisztollyal politizáló Capone azonban egy idő után módszert
váltott, mivel - ha nem is oly szabatosan fogalmazva, mint ahogyan Sidney Zion
amerikai maffiakutató - rájött, "a szervezett bűnözés lényege éppen az, hogy
kapcsolatai vannak a törvénnyel, melyek egészen a kerületi törvényhozókig és a
bírókig nyúlnak". Kétségtelen, a csak 1927-ben 100 millió (akkori) dollárra
becsült évi jövedelemből tellett e kapcsolatokra. A megvesztegetést először az
alsó szinteken, a rendőrökkel kezdte. Al Capone érdeme, hogy rendszeressé tette
az addig sokszor csak alkalmi kapcsolatot. "Fizetésnapokon" esténként a St.
Hubert's Old English Grill and Chop House-ban ott bokáztak a kerületi
rendőrkapitányok, őrmestereik, sőt a város kerületeinek polgármesterei is, hogy
Jake Zsírosujjú Guzik, Capone pénzügyminisztere kifizesse őket.

A lista azonban nem velük ért véget, mert Al állítólag még az államügyészek, a
kormányzók, sőt a washingtoni törvényhozás egyes tagjait is pénzelte, hogy azok
neki (is) dolgozzanak. Roland V. Libonati előbb republikánus, majd a hatvanas
években már demokrata szenátor, aki a képviselőház igazságügyi bizottságában
általános vélekedés szerint is a maffiát szolgálta, 1930-ban Illinois állam
törvényhozói testületének tagjaként nemegyszer fényképezkedett a legendássá
lett bűnözővel. Az 1928-as elnökválasztások előtt Capone a túlságosan
puskaporosra sikerült republikánus előválasztások tanulságaként azután arra is
rájött, hogy a "rend őreként" akár még nagyobb befolyásra is szert tehet. A
szavazás tisztaságára ügyelő gengsztereknek hála, Chicagóban ekkor ment minden
a legsimábban - persze nem érdekeik ellenére. Annál is inkább, mivel ekkor már
szinte édesmindegy volt, ki lesz a befutó.

Ez az elképesztő befolyás egyébként szinte csak Al Caponénak adatott meg. Ő már
nem csupán megfizette: maga volt a hatalom. Mondhatni, olyan erős volt, hogy
kizárólag csak önmagának tudott ártani. Amit végül meg is tett. Egy ostoba,
vérfürdővé lett lövöldözés után az ellenlábas banda bosszújától tartva
"megvajazták", hogy Capone az állami börtönben óvhassa testi épségét, ezért
1929. május 17-én testőrével együtt a tiltott fegyverviselés bűnébe esve
lebuktatta magát. Egy évig "üdült", ámde közben sok minden megváltozott.
Például időközben a mindössze 26 éves Eliot Nesst nevezték ki Chicago
alkoholtilalmi főtisztviselőjének. A megvesztegethetetlen hírű, később
ugyancsak legendássá váló állami kopó, kemény szűrőkön rostált antikorrupciós
csapatával kifejezetten Al Capone bosszantására érkezett a Szelek Városába. A
gengszter letartóztatásáért nem sokat tudtak tenni, ám egyre-másra csukatták be
lepárlóit, tiltott italméréseit, melyeken jól előkészített razziákkal - minden
esetben újságírók jelenlétében - ütöttek rajta.

Capone igazi ellenfele azonban ekkor már nem is a városban, hanem Washingtonban
volt. Kortársak szerint maga Herbert Hoover, az USA akkori első embere orrolt
meg a hatalommal nemcsak ujjat húzó, hanem azt kilóra vásárló gengszterre. Az
elnök, látva a közhatalom tehetetlenségét, a pénzügyminisztériumnak adott
utasítást, vizsgálják meg Capone adóügyeit. Egy Manly Sullivan nevű
szeszcsempész ügyében hozott 1927-es precedens ítélet szerint ugyanis "a bűnös
úton szerzett pénz után is adót kell fizetni". Így az Amerikában
legsúlyosabbnak számító bűn, az adócsalás ezentúl mindenkire, még a törvényen
kívül - vagy már felett - álló Al Caponéra is vonatkozott. Az adóhatóság, az
IRS (Internal Revenue Service) Elmer L. Irey-t bízta meg Capone pénzügyeinek
vizsgálatával. A vád felépítése óriási munkát igényelt, hiszen a gengszternek
sosem volt bankszámlája, sosem írt alá csekket, sosem vásárolt tulajdont a maga
nevében, mindent készpénzzel íntézett el. Az IRS ezért Capone életmódját vette
titkon górcső alá, hogy jövedelmei nagyságát bizonyíthassa. És nem is
eredménytelenül.

Az amerikai országos levéltár iratai szerint 1931. november 7-én kezdődött az
Egyesült Államok kontra Alphonse Capone per, melyben adócsalással próbálták
megcsípni Caponét. A vádlott és ügyvédjei még ekkor sem érzékelték a veszélyt,
hiszen - jól bevált gyakorlatuknak megfelelően - a lehetséges esküdtek nevei és
címei már régóta a birtokukban voltak. Legnagyobb meglepetésükre azonban a
tárgyalóterembe az eredetileg kijelölt Edward bíró helyett Wilkerson bíró
lépett be, tizenkét teljesen ismeretlen, "friss" esküdttel a nyomában. A
szereposztást az utolsó pillanatban - úgy hírlik - a Fehér Ház nyomására a
vesztegetés elkerülése érdekében változtatták meg, vállalva a szabálytalanságot
is. A bíró is mindent megtett, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a
tárgyalás - az esküdteket még éjszakára is a bíróságon tartotta -, így tíz
nappal később már ítéletet hirdettek. A bizonyítási eljárás egyébként arra a
nyilvánvaló tényre alapult, hogy a feltűnő költekezés feltehetőleg átlagon
felüli jövedelmet takart, ami viszont nem állt arányban a befizetett - illetve
az egyáltalán nem fizetett - adó mértékével.

Végeredményben Al Caponéra huszonkét rendbeli adócsalás bűntettéért a lehető
legszigorúbb büntetést szabták ki. A fellebbezés elutasítása után 11 év börtön
és jelentős pénzbüntetés - az adóhátralék a büntetéssel és a bíróság
költségeinek megtérítésével együtt mintegy 300 ezer dollárra rúgott - várt rá.
A maximum egy-két évre számító vádlott összetörten vette tudomásul, hogy az
államot ebben a fordulóban már nem lehetett megvenni.

Illényi Balázs

SEMMI SZESZ

Amerika a nemzeti szesztilalmi törvény - melyet beterjesztőjéről és legfőbb
támogatójáról, Andrew J. Volstead képviselőről Volstead-törvénynek keresztelt a
népnyelv - életbe lépésétől, 1920. január 16-ától számította a Nagy Szárazság
kórót. Ma már sokan állítják, hogy a törvény hátterében a hagyományait védő
vidék és a "felvilágosultabb" város - vagy más értelmezések szerint a puritán
protestáns és az alkoholt kevésbé üldöző katolikus hagyomány - összeütközése
állt. Szakértők a demokrata kormányzás alatt születő tilalom egy másik okaként
a bűnözéssel leginkább gyanúsított század eleji bevándorlók megfékezését
szorgalmazó közakaratot is meg szokták említeni. Tény az is, hogy a végső
döntés meghozataláért a nőegyletek lobbyztak a legerősebben.

Az Egyesült Államok alkotmányának 18. módosításáról - mely a szeszes italok
(vagyis minden 0,5 százaléknál több alkoholt tartalmazó ital) gyártását,
árusítását és szállítását is tiltotta - hamar kiderült, hogy könnyen ki is
játszható. A sebtiben hozott törvény ugyanis csak az árusítást bűntette, a
fogyasztást nem. Amerika-szerte szinte napokon belül megkezdődőtt a
szeszcsempészet, majd az illegális sörfőzdék, lepárlók, tiltott italmérések és
szórakozóhelyek működése, valamint az ezekkel összefonódó prostitúció,
szerencsejáték, erőszak és a korrupció terjedése. A gengszterizmus új korszaka
volt ez, melyet a közhatalommal való nyílt "összejátszás" és az érdekszférák
ütközése miatti véres bandaháborúk egyformán jellemeztek.

Az USA-ban a tőrvény betar(ta)tása nagy nemzeti ellenállásba ütközött. Az
évtized vége felé, miután a törvény keltette új társadalmi problémák mellett az
is nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek semmivel sem isznak kevesebbet, komolyan
felmerült az "eredeti állapot" visszaállításának igénye. Ezért 1932-ben, még az
esedékes elnökválasztások előtt, a demokraták egyik platformja kezdeményezte a
törvény megsemmisítését, amit már Franklin D. Roosevelt győzelme után, 1933
februárjában fogadott el a kongresszus.

A SEBHELYES

Alphonse Capone nápolyi olasz bevándorlók kilenc gyermekéből negyedikként,
1899-ben született, Brooklynban. Tizenegy évesen már utcai bűnözésből élt.
Hamarosan a Johnny Torrio vezette hírhedt Five Points bandába került, melyben
olyan későbbi hírességekkel bűnözhetett együtt, mint Charles (Lucky) Luciáno, a
harmincas évek leghírhedtebb New York-i gengsztere. Brooklynban egy darabig
bordélyházi kidobóemberként dolgozott, ekkor szerezte a bal arcát csúfító három
forradást is, amelyekről a Sebhelyes gúnynevet kapta.

Az időközben Chicagóba - az őket megelőző maffiageneráció fejének tartott Big
Jim Colosimóhoz - távozó Johnny Torrio 1920 táján maga után hívta az ifjú
Alphonse-t. Az öregedő Big Jim - Johnny nagybátyja -, a híres bordélyház-
tulajdonos már nem akart részt venni az akkor induló szeszcsempészetben. A
Torrio testőreként dolgozó és az "új hullámot" képviselő Capone ekkor segített
félreállítani a konzervatív öreget, majd főnöke jobbkezeként vetette bele magát
az új üzletág szervezésébe. A bandaháborúkban 1925-ben Johnny Torriónak súlyos
sérülései miatt vissza kellett vonulnia. Egész birodalmát Caponéra hagyta, aki
26 évesen egy évi 50 millió dolláros bevételt hozó "vállalkozást" örökölt.

"Többet lehet elérni szép szóval és egy revolverrel, mint pusztán szép
szóval" - vallotta ekkor még az új bandafőnök, aki A gyilkosság enciklopédiája
című mű szerzői, Colin Wilson és Pat Pitman szerint legalább 227 rivális
gengszter haláláért volt felelős. A "szemet szemért" korszak csúcspontjának az
1929. február 14-ei Bálint-napi mészárlást tekinti a szakirodalom. A rivális
északi városrészek Bugs Moran vezette bandájának több tagját - és egy vétlen
járókelőt - ezen a napon saját Clark Street-i garázsuk falánál végeztek ki
rendőrnek álcázott gengszterek. Az addig Al Caponéval - mint afféle
szesztilalmat kijátszó Robin Hooddal - rokonszenvező közvélemény ekkor
megváltozik: ő lesz az első számú közellenség.

1931-ben - adócsalásért - 11 évre ítélik. A rövid atlantai kitérő után Alcatraz
legendás börtönszigetén összesen 7 évet, 6 hónapot és 15 napot lehúzó Caponét
1939. november 16-án betegségére való tekintettel engedték szabadon. Régi
szifilisze újult ki, parézist (részleges agybénulást) okozva. Utolsó éveit
Florida partjainál, Palm Island-i birtokán töltötte. Szellemi szintje 1946-ra
- baltimore-i pszichiátere szerint - már csak egy tizenkét éves gyermeké volt.
1947. január 25-én halt meg - tüdőgyulladásban.


HALLOTTA? (Tvr-hét 1999/47)

CHICAGO VERES CSÁSZÁRA. Az 1947-ben elhunyt gengszter, Al Capone, Chicago
császára egykor garázsban mészároltatta halomra ellenségeit. Patakokban folyt a
vér, a falra is jutott belőle. A foltokat a Szent Bálint-napi vérengzés
emlékére érintetlenül megőrizték, évekig nem meszeltek a helyiségben. Al Capone
halála után húsz évvel lebontották a garázst. A véres falat téglánként ezer
dollárért vette meg egy bártulajdonos, és abból építette meg mulatójában a
férfi mellékhelyiség falát. Az amerikai nők megsértődtek, hogy őket kizárják e
kulturális emlék megcsodálásából. Így aztán manapság hetente háromszor, meg
határozott időben bevonulhatnak a férfimosdóba - vérpacnit nézni...


SEBHELY ÉS VÉRBAJ (CKM 2001. július)

Gonosz világ: Gengszterek nyomában

Ha Chicagóban jársz, korabeli busszal járhatod végis a húszas évek
gengsztervilágának legfontosabb állomásait az Érinthetetlenek Emléktúra
keretében.

A szakavatott idegenvezető mindent elmesél útközben Al Caponéról és mozgalmas
életéről. A részvevők megtudhatják, hogy az olasz bevándorlók fia New Yorkban
született, és csak azután hagyta el a várost, hogy kis híján megölt egy
Finnegan nevű embert egy rivális ír bandából. Ekkor, a szesztilalom kezdetén
tette át székhelyét Chicagóba. Mivel az olasz kultúra szerves része a
borfogyasztás, a zárt etnikai csoportokban élő bevándorlók értetlenül álltak az
új intézkedés előtt. Capone kihasználta az óriási keresletet, fia viszont a
másik oldalra állt. Vincenzo megszökött a családból, és a rendőrség kötelékébe
lépett, ahol könyörtelenül harcolt a szesztilalom betartása érdekében. Apja
eközben küzdött a rivális ír bandákkal, időnként pedig Robin Hood szerepében
tetszelgett: az 1929-es nagy válság idején ingyenkonyhát állított fel a
szegényeknek. Néha azonban a profik is hibáznak: 1931-ben adócsalás vádjával
állították bíróság elé, Capone azonban ilyen ügyekben járatlan ügyvédet
választott. Nem utolsósorsban ennek eredményeként tizenegy évet kapott. Ő lett
az Egyesült Államok legszigorúbb börtönének, az Alcatraznak a 85. számú foglya.
Szabadulása után nyolc évvel halt meg szifiliszben.



(HVG 2002-02-23 60. o.)

A pénzmosás kifejezés Al Caponéhoz kapcsolódik, pontosabban ahhoz, hogy a
történelem legnevesebb maffiózója azt állította: jövedelme jó részét
érmebedobással működő mosógépek működtetésével szerzi.

Ha még több újságcikkre vagy kíváncsi, nézz ki Fortresscomm oldalára! Egy kis ízelítő a rengeteg témából: foci, asszonyverés, csábítás, eutanázia, fagylalt, wc, U.F.O., U.F.O. észlelések, szerelem, nácizmus, pizza, imperial, kaszinó, fürdőruha, időutazás, csontritkulás, stb, stb... http://fortresscomm.010101.hu

Vissza az oldal --->> Tetejére